Beltéri falfestés

festes-belterbenA beltéri festést általában a régi laza, szennyezett  festékréteg eltávolításával kezdjük. A régi festék réteggel együtt minden mozgó, laza, koszos, stb. felületet le kell kaparni, hogy előkészíthessük a falat az új festékréteg hordozásához. Mielőtt felhordjuk az új festékréteget, általában elő kell kezelni a falat, glett anyaggal kisimítani, ha a festék szükségessé teszi, alapozóval előkezelni.

A felület előkészítése

A fal és mennyezet felületeinek teljesen zsír, és pormentesnek valamint száraznak kell lennie, mielőtt az alapozó festést megkezdjük. Használjunk enyhén nedves ruhát a felület pormentesítéséhez. ha a gipszkarton felülete nedves vagy poros, nem lehet megfelelően átfesteni, a festék nem köt hozzá az alaphoz, és nem képez homogén, egységes felületet. A környezeti hőmérsékletnek nem szabad túl alacsonynak lennie. A hideg megakadályozza a festék megfelelő kötését, és a hordozóanyag kipárolgását, ha túl hideg van a polimer részecskék nem rendelkeznek kellő energiával az együtt mozgáshoz, rosszabb esetben csomós lesz a festék. A levegő ajánlott hőmérséklete általában 20 fok felett legyen, ugyanígy a simító anyagokat és a festéket is célszerű szobahőmérsékletűre felmelegíteni. Ezt a hőmérsékletet egyenletesen kell tartani, ameddig a festék teljesen meg nem szárad és át nem keményedik, meg nem köt. A festékeknek is van ajánlott hő tartományuk, amelyet nem célszerű túllépni se pro sem kontra. Más az összetétele a szobában alkalmazható akrilfestéknek, és a külső térben is használható nitrofestékeknek. Ezáltal más hőmérsékleti viszonyokat viselnek el a külső térben használható festékek, mint azok amelyeket csak beltérben használhatunk.

Alapozó festés

Az alapozó festék az első réteg festék. Úgy működik mint egy közvetítő réteg a gipszkarton és a felső réteg között. A jó alapozó lezárja a pórusokat, hogy a felület egységesebbnek látsszon. Az alapozó megakadályozza, hogy a henger vagy az ecset vastag nyomokat hagyjon festés közben a felületen. A fedőfestést csak az alapozó réteg felhordása után kenjük fel, ezáltal mélyebb színárnyalatokat kapunk és egyenletesebb lesz a festék a felületen.

Alapozáskor a festékréteg másodlagos célja, hogy megakadályozza, hogy a száraz felület a fedőfestéket hirtelen magába szívja. Az alapozóréteg általában hígabb festék, a pórusok egy részét eltömi, ezért a fedőfestéket simává lehet eldolgozni, nem rántja be a fal a nedvesség tartalmát. Az alapozóréteggel a polimer részecskék összetapadnak, és könnyebben kötnek a fedőfestékhez, ezáltal erősebb kötés jön létre mintha a fedőfestéket alapozó nélkül kennénk fel. Azonban az alapozó festék nem képes elrejteni a felületi hibákat, és nem olyan tartós mint a felületi festés, tehát az alapozást fedőfestésnek kell követnie.

Fedő festés

A fedő festés az utolsó réteg amelyet a festés során alkalmazunk. Ha szükséges át kell szűrni a festéket, hogy semmilyen durva szemcsés anyagot ne tartalmazzon, és eltávolítsuk belőle a port és a szennyező anyagokat. Jól át kell keverni, és a gyártó által ajánlott mértékben kell felhígítani. Általában két vékonyabb réteg fedőfestéssel egyenletesebb felületet hozhatunk létre, mint egy vastagabb réteggel. A felhordó henger, vagy ecset oda-vissza mozgatásával a festéket egyenletesen el tudjuk dolgozni a felületen. A különböző rétegek felhordása között az előírt száradási időket be kel tartani. Ez a hőmérséklet függvényében változhat, hidegben hosszabb, melegben rövidebb idő.